2003/04
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Szűcs László

Tessék fellázadni!

Délutánonként ülök a képernyő előtt, s kíváncsisággal vegyes szakmai ártalomból nézem, nézem a riporterverseny újabb és újabb fordulóit. A fiatal újságírójelöltek viszonylag magabiztosan verekszik át magukat olyan témákon, mint brókerbotrány, ügynök-ügyek, iraki válság és a többi. Majd látszólag könnyű, középiskolai szintű feladat következik: a műsorvezető könyvborítók képeit mutatja nekik: négy-négy kötet egy szerzőtől, a név letakarva, s a címek alapján kell megmondaniuk, ki az író. Utána filmrészleteket vetítenek, ezek alapján kell megnevezni címet, rendezőt, főszereplőt. Az eredmény siralmas: még a Lutráról sem ismerték fel Fekete Istvánt, A Mégis mozog a föld cím olvastán nem ugrott be Jókai neve, hasonlóképpen járt Karinthy Frigyes, pedig még a karikatúrája is látható volt az egyik borítón. Ugyanígy ismeretlenül peregtek a média leendő munkásai előtt a Jancsó-féle Szegénylegények képkockái, Lisa Minelli a Kabaréból, sőt szegény Latinovitsot sem ismerték fel az Isten hozta, őrnagy úrból. Csak Az angol beteg volt ismerős az egyik lánynak, mondta is, ugye ezt Szabó István rendezte...
Dohogom mindezt annak tükrében, hogy a nyári írótáborokban a finanszírozás akadozása, a megfelelő mecenatúra hiánya mellett a legtöbben arra panaszkodtak, hogy nincs kellő érdeklődés – különösen a fiatalokban – a művészetek, kivált a literatúra iránt. Csakhogy addig nem is lesz semmi a megszerettetésből, amíg az irodalom, a könyv ízét már a kamaszkor délelőttjén megkeserítik bennük. Márpedig tapasztalataim, közelebbről hatodikos fiam és kortársainak példája azt mutatja: egyfajta nemszeretem nyűgként jelenik meg előttük – többek között a kötelező olvasmányok formájában – az irodalom. Korszerűtlen az oktatás, a szemléletmódból, a módszerekből hiányzik bármiféle kreativitás. Legalábbis az esetek nagy többségében az unalom költözik be ezekre az órákra, s a szellem pezsgése helyett potyognak a fekete pontocskák.
Hogy lesznek belőlük folyóirat-olvasók, Latinovits-felismerők, hogyan lesznek képesek megbarátkozni a jelen alkotóinak műveivel?
Gyerekek, tessék fellázadni...


A szerző további írásai


Vers
Fábián Imre: Megszületett
Merényi Krisztián: Otthon
Merényi Krisztián: Ellenállva
Morvay László: Márták, mátkáim
Morvay László: Lujos kilovagol Szent Istvánnal
Paizs Tibor: Keserű köszöntő
Per Helge: Fecskék
Per Helge: A táj egéhez
Per Helge: Marokszedők
Per Helge: Októbereste
Per Helge: Úton
Szentmártoni János: Tény 3 sorban
Szentmártoni János: Ígéret
Szentmártoni János: Idegen
Szentmártoni János: A megvilágosodott
Zudor János: kicsi lódög
Próza
Antall István: Laudatio Szentmártoni János tiszteletére
Csiki László: A mozgalom
Lipcsei Márta: Gondolatok egy gyűjtőlencse fókuszából
Zsidó Ferenc: Egyperces novellák
Kultúra
Péter I. Zoltán: 115 éves a nagyváradi Bémer tér
Sall László: Fordítás nélkül szárnyaszegett lenne a gondolat
Szabó József (Ódzsa): Katona József élhetetlensége és halhatatlansága, avagy a rózsaszín és a fekete szalag története
Székelyhidi Ágoston: Kánonok és gondok - Mai magyar irodalmi lapok az európai uniós intézményesülés küszöbén
Memoár
Gittai István: Családi dolgaim
Gittai István: Vissza Váradra
Gittai István: Ady-kör – szabadegyetemem
Tüzes Bálint: Hit és kötődés
Művészet
Aurel Chiriac: Románia részvétele a triennálén
Dr. Janusz Jerzy Cywicki: A Kárpátok eurorégió Ezüst Négyzet 2003 festészeti triennáléja
Társadalom
Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége
Mihálka Zoltán: „Köztársasági jellem volt a monarchiában” - Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára
Pomogáts Béla: Az erdélyi gondolat az ezredfordulón
Tudomány
Lovas István: Az első 15 milliárd év (A Világegyetem története)
Kritika
F. Diósszilágyi Ibolya: Homályhatáron innen és túl
Indig Ottó: Ideje a megtisztulásnak (Aniszi Kálmán Oldott kéve című kötetéről)
Kocsis Csaba: Konrád György: Fenn a hegyen apfogyatkozáskor
Tavaszi Hajnal: Embertörténetek
Tóth Gábor: A hangok egyenjogúsága

impresszumszerzői jogok