2005/01
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Szűcs László

Megélés esete

Irodalmi igényű valóságábrázolás. A legtömörebben ekként foglalható össze az, amit elvárunk a Várad szerkesztősége által meghirdetett újabb – irodalmi riportok megírására vonatkozó – pályázat írásaitól.

Persze mindez kérdéseket vet fel, s a dolgok részletezése, értelmezése után már nem biztos, hogy a tömörség mindent megold. Szóval mi az, hogy valóság? S mi az, hogy irodalmi igény? A könnyebb, s a kérdést megkerülő válasz ezekre annyi lehetne, hogy maguknak a beküldött pályaműveknek kellene minderre megfelelniük. Hiszen máris ott az ellentmondás: miként egyeztethető össze a valóságábrázoláshoz szorosan kötődő objektivitás az irodalmi jelleggel nem kevésbé összefüggő szubjektivizmussal? E helyütt objektivitás helyett talán szerencsésebb lenne a korrekt tényszerűségre való törekvést említeni, míg az irodalmi igény helyett-mellett nyelvi igényt, egyéni kifejezésmódot említeni. S az eszköztár mellett nyilván a riporteri attitűd, a téma kapcsán megjelenő empátia az, ami az írás, ez esetben a pályamű sikerének záloga lehet.

No meg némi tehetség, abból sem árt egy csipetnyi, még ehhez a műfajhoz sem. Sőt, ezt a műfajt igazán magunkénak tudni, tollunkhoz, billentyűzetünkhöz szelídíteni csak így érdemes…

Apropó, tehetség. Többnyire az utókor helyzete a könynyebb, hiszen az ő dolga már csak a főhajtás, csak a csodálat. Ezzel szemben a(z utókor által nemegyszer megrótt) kortársak dolga a tehetséggel, a gyakran macerás zsenivel való együtt élés, elviselés, megértés. Igen, nem titok, az úgynevezett Zudor-ügyre gondolok, melynek részleteibe e sorok megírásának másnapján kezdi beavatni az olvasókat a Napló. Íme a helyzet, amelyet megoldani hónapok óta nincs elég jóakarat (?), nincs elég hatáskör (?), nincs kellő eltökéltség (?). Miközben jól tudom, hogy ebben a történetben nincs hibás (csak ma még a markukba nevető bűnözők), nincs érdem, nincs jó mentség s magyarázat.

Íme hát a valóság. S a költőnek megírás nélkül is jár egy különdíj. Megélés esete forog fenn.


A szerző további írásai


Vers
Barabás Zoltán: Rommezőnek használ a világ
Chrobacsinszky Eszter: Van olyan madár
Chrobacsinszky Eszter: Benzinkút
Chrobacsinszky Eszter: Szavak
Gittai István: Filmek filmje
Gittai István: Utódal
Kinde Annamária: Szandralíz a Csudában - Lewis Carrol ötleteiből
Lászlóffy Csaba: Végül
Lászlóffy Csaba: Boldogult kísértetkorunkban
Sulyok Vince: Ősztől illatozó...
Sulyok Vince: Mert utolsó órádra hazajöttél
Szilágyi András: A kezdetektől úgysem
Szilágyi András: Bennem gyötört
Szilágyi András: Óvóhelyeim
Szilágyi András: Torkomat elszorító
Zudor János: Nosztalgia-Ballada
Próza
Barok Márk: Az őszinte
T. Ágoston László: A harmadik ponty
Tóth Ágnes: Szerelem első havazásra
Vass Tibor: Asszonyalakok
Riport
Czirják Árpád: Kirándulás, kisvasúttal
Kultúra
Gittai István: Otthonitthon
Művészet
Documenta 11
Társadalom
Demény Lajos: Várad a 17. századi erdélyi önéletírásban
Dr. Soós Árpád: Rákóczi alakja a magyar, az európai és egyetemes történelemben
Tudomány
Dr. Szőcs Károly: Haladás és emberi méltóság
Gaál Botond: Tanár és tanítvány
Kritika
Barabás Zoltán: A „minden” mértéke alatt
Fábián Sándor: Távcsővel messzelátó-oromról
Szilágyi Aladár: Két évszázadnyi teátrum

impresszumszerzői jogok