2005/05
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Szűcs László

Vitatkozzunk legalább!

Komolyan aggódom. Ugyanis egyre több jel mutat arra – különösen akkor, ha nagy néha kimozdulok a városból, a megyéből –, hogy bizony süthetjük a mi fene nagy lokálpatriotizmusunkat. (Tényleg, mondta már ezt valaki helyhazafiságnak?) Mármint a váradit, persze. A Pece-parti párizsisat, a Körös-parti athénisat, A Holnap várososat s így tovább. Üres a váradiság fogalma, mint éjszakánként a felásott Fő utca. Magyar kulturális vonatkozásban egyre inkább. Mert lassan nincs már semmi érdekes, semmi érdemleges, csak a mi jó kis múltunk. Múltacskáink. És a megszokott hírek, a kiszámítható kérdések, válaszok. Mi a csudáért előbbre való a forma a tartalomnál?
A mindennapi tegnapba tekintés helyett-mellett inkább arról kellene végre beszélni, miért nincsenek ebben a városban kellő számban és kellő hatással rendelkezve civil kulturális terek, vonzó szellemi műhelyek. Olyanok, amelyek valóban, elsősorban a művelődésről, az értékteremtésről, az eredeti gondolatról, az ötletről szólnak, s nem áll mögöttük egyéb, külső megfontolás, helyi politikai érdek, azzal feleselő egyházi háttér, személyes ellentét, tehetségtelen kiszorítósdi. Olyanok, ahol – a ma egyre ritkuló – emlékezetes pillanatok teremnek. (Például a vár egyre inkább olyan színhelynek ígérkezik, ahová érdemes lesz magyar szellemi tőkét is beruházni. Hiba lenne kimaradni az ottani megpezsdülésből. S nem csak a nyári színház okán ajánlott az ostrom.)
Együttgondolkodásra szólítom fel mindazokat, akik egyetértenek azzal, hogy változtatni kell e langyos, reprezentáló-műközművelődő, fesztív, ájtatos semmitmondásba és közönybe burkolózó közegen.
Vagy vitatkozzunk legalább. Fogalmazzuk meg együtt, mi a helyzet, hová szeretnénk eljutni. A holnapot ne egyre a tegnapban keresgéljük. Nézzük meg, miért s hogyan működnek jobban a dolgok más városokban, miért akkora a lemaradásunk például Marosvásárhelyhez képest. Miért van az, hogy ama kelet és nyugat közti kapocsszerep, hídszerep rég nem létezik?
Röstelked
és, morgolódás, megsértődés helyett talán még nem késő erről beszélni. De ha késő, akkor is. Úgyis-úgyis.


A szerző további írásai


Vers
Balázs F. Attila: Vers Eszternek
Barabás Zoltán: Pőreségét eléd viszi (A Nietzsche-dagerrotípiákból)
Barok Márk: Mók Géza, Minden Hajak Legfőbb Haja avagy minden bizonnyal
Bögözi Attila: Verset lyukaszt a kalauz
Gittai István: Tavaszi áhítat
Gittai István: Gazellalesen
Gittai István: Hölgy a hintaszékben
Gittai István: Fényre járó
Gittai István: Jelenés híján
Gittai István: Erkélyjelenet
Gittai István: Esős napok
Gittai István: Záróakkord
Gittai István: Utórezgés
Oláh András: az utolsó busz
Ovlachi (Hasznosi) Aliz: Álom (1)
Ovlachi (Hasznosi) Aliz: Álom (2)
Ovlachi (Hasznosi) Aliz: Ha visszajeleznél, kedvesem…
Sükösd Levente: Számvetés-kor
Próza
Barok Márk: 130540
Christl Greller: A várakozó
Karcagi Magyar Margit: Csonyi, a disznó
Karcagi Magyar Margit: Az ibolyaerdőben
Karetka Adalbert Csaba: Fictio plagium – A bal láb
Merényi Krisztián: Időgép
Zsidó Ferenc: Melodráma
Zsidó Ferenc: Újság
Zsidó Ferenc: Tyúk-krimi
Művészet
Székely Sebestyén György: European Influenza - Jegyzet a Velencei Biennále 51. Nemzetközi Kiállításának román pavilonjáról
Társadalom
Bura László: A történeti források hitelessége
Gittai István: Egy színháznéző a sok közül
Kupán Árpád: Martinovics Ignác – tragikus hős vagy nagyra törő karrierista?
Radui Elemér: Szent László személyének hermeneutikai vizsgálata a Varadinum ünnepségsorozatban
Váradi B. László: Ökopatriotizmus (Haza a magasban…?)
Tudomány
Bíró Zsolt: Paradigmaváltás a természettudományokban (2.)
Toró Tibor: József Attila transznegatívum-elmélete és az anyag-antianyag szimmetria(sértés); találkozások kozmikus szupercivilizációkkal
Kritika
Pályázat irodalmi riport megírására
Gittai István: Hogy nemesedjen a lélek
Pongrácz P. Mária: Boszorkánygyűrű, avagy az ismeretlen világ

impresszumszerzői jogok