2008/02
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Szűcs László

Pece-parti út­ra­va­ló

Váradi irodalmi lap még aligha járt bemutatkozó körúton a Székelyföldön, jó vicc, persze, milyen lap is ment volna korábban… Hiszen negyvenöt és kilencven között semmiféle ilyen lap nem létezhetett a városban, még korábban pedig ha voltak is próbálkozások, mind rövid életűnek bizonyultak. Lapelődünk, a Kelet–Nyugat jó időben, új formát és hangot hozva indult, neve is, koncepciója is, szerzői köre is alkalmassá tette arra, hogy a magyar nyelvterület keleti végeiben is népszerű legyen. Hogy hasonló erdélyi kimozdulásra mégsem vállalkoztak a hetilap akkori szerkesztői, kiadói, az mai szemmel épp oly nehezen érthető – ugyan sok objektív okkal tisztában vagyunk –, mint az, hogy mi okozta a lap gyors sikerénél is rövidebb idő alatt kibontakozó válságát, végül későbbi megszűnését.

*


Február első napjaiban három székelyföldi találkozónk több is volt, kevesebb is hagyományos lapbemutatónál. Kevesebb, hiszen a mutatóba vitt friss lapszámok inkább csak apropóul szolgáltak a beszélgetésekhez, de több, hiszen volt est, ahol elsősorban a helyi, székelyföldi viszonyokról beszélgettünk, volt est, ahol a házigazda meglepetésünkre a váradi magyar kultúra közelmúltjának egy fontos epizódját felelevenítő kordokumentummal kedveskedett (a nyolcvanas évek elejéről váradi értelmiségiek folyóirat-igénylő levelével Domokos Géza hagyatékából), illetve volt, ahol közéleti sajtóviszonyok részleteiben merültünk el. Mondjuk így, kóstolgattuk egymást. A Várad székelyföldi útja mindenesetre azt igazolta, sok a sztereotípia, kevés a valóságos ismeret, mondjuk, annak megértéséhez, miért van ma a Körös-parthoz közelebb Budapest nem csupán földrajzi értelemben. Kóstolgatjuk annak megértését, hogyan tudnánk egymást még hatékonyabban megszólítani, bizalmat erősíteni, ismertségünket növelni, amiről azt gondolom: a netes jelenlét sem pótol mindent. Úgyhogy visszatérünk még, figyelünk, nézelődünk, beszélgetünk, szerzőket, barátokat keresünk, s közben megmutatjuk magunkat, Pece-parti útravalónkat.


A szerző további írásai


Vers
Barabás Zoltán: Nincs ítélet
Barabás Zoltán: Gyáva voltam? (A Nietzsche-dagerrotípiákból)
Bogdán László: Ricardo Reis Tahitin (36–37.)
Goron Sándor: amikor verset írok rólad
Goron Sándor: dal - változat egy Petőfi-sorra
Goron Sándor: meddig vagy még vágy?
Lipcsei Márta: Életdicséret
Mahagóni Eszter: Nélküled
Mahagóni Eszter: Január
Próza
Gángoly Attila: Hajótörés a betűk óceánján pop-klasszicista kiáltványtöredék
Gángoly Attila: Fantomköztársaság
Gángoly Attila: Ítéletidő
Karcagi Magyar Margit: Út menti virágszál
Karcagi Magyar Margit: Ősz esti kalandok
Schneider Németh Antal: Temetéstől halálig (a haldokló Csokonai naplója) – dokumentumregény, első rész
Fordítóműhely
Ion Davideanu: Leg-legcsúcsán a hegyoromnak (În vîrful muntelui muntelui)
Ion Davideanu: Lókötő (Pui de lele)
Ion Davideanu: Felirat (Inscripţie)
Ion Davideanu: Egyensúly (Echilibru)
Ion Davideanu: Vidámakat írogatok (Scriind lucruri vesele)
Művészet
Ujvárossy László: Ami marad, az a kép
Kultúra
Dánielisz Endre: Találkozásaim Thaliával I.
Dánielisz Endre: Találkozásaim Thaliával I.
Egyed Péter: „…ott zizeg a jelenléte…”
Gurzó K. Enikő: Új emberek a régi utakon - Harminc évvel Kós Károly halála után
Gurzó K. Enikő: Új emberek a régi utakon - Harminc évvel Kós Károly halála után
Gurzó K. Enikő: Új emberek a régi utakon - Harminc évvel Kós Károly halála után
Kőrössi P. József: Élet újra kitalálva (Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költővel Kőrössi P. József beszélgetett)
Társadalom
Serdián Miklós György: Bahrein
Serdián Miklós György: Gran Canaria
Kritika
Gittai István: Skandináviai magyar irodalom és művészet az Ághegyen (Az Ághegy gyűjteményes számáról)
Kozma Dezső: Élet – és mű
Lipcsei Márta: Az Agria ARTériái (Az egri Agria folyóiratról)
Képtár
... a művészet nem tanít, hanem „történik”

impresszumszerzői jogok