2008/06
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Szűcs László

Visszakérem a táblámat

Csak egy apró tábla, minek ebből ügyet csinálni – mondhatják. Egy apró tábla, amely az egész huszadik századon át hirdette a váradiak Fő utcáján, majd a forgalom kitiltása után sétálóutcáján, hogy száz-egynéhány esztendeje meddig ért a kiáradt Sebes-Körös vizének szintje az Orsolya-rendi apácák templomának homlokzatánál. A szabályozott folyó már aligha fog valaha is ilyen látványosan, pusztítóan megáradni, bár a mai éghajlatváltozás idején semmi hasonlóra nem érdemes azt mondani, hogy soha, ráadásul hallani arról is, hogy a város fölötti vízgyűjtőnél sem stimmelnek a dolgok, úgyhogy hagyjuk is ezt.

*A lapszámot Stefanovits Péter művei illusztrálják



Ne hagyjuk viszont azt szó nélkül, hogy a templom felújítását intéző egyházi illetékesek levették a táblát, azt irodájukban őrizgetik, s helyébe egy hasonló, kétnyelvű lapot helyeztek el a falon. Mondván: érzékenységeket sérthet, hogy kizárólag magyar nyelven tájékoztat. Hát most az én érzékenységemet érte súlyos sérelem, s alighanem sokakét másokét is. Az a tábla az enyém is, sokunké. Nem tudom a dolgot másként értékelni, mint történelemhamisítást, műemlékrongálást. Ha már akkora az érzékenység, hát tettek volna az eredeti mellé egy román és angol stb. nyelvű kiegészítő lapot. Biztos, túlérzékenységben szenvedek, hiszen gyermekkorom óta ismerem a feliratot, része az én Váradomnak. Mint a színház, a Kanonok sor, a Sas palota. Sokszor elképzeltem, hogy a sáros, hullámzó, derékig érő vízáradat végighömpölyög a belvárosban, beköszön a boltokba, s csónakokon közlekednek a szecessziós paloták között, velencei hangulatban a váradiak.

A táblaeltávolító mozdulat gyáva, oktalan, ezzel a logikával a város minden magyar emlékét zárójelbe lehetne tenni. Ez egy rossz, elfogadhatatlan döntés, ám korrigálható. Tessék visszatenni az eredetit!

A táblát lapszámunk nyomdába kerülésekor visszatették a helyére. Köszönöm.


A szerző további írásai


Vers
Gittai István: Hegymászók között
Gittai István: Űrlény
Gittai István: A szerencséről, egy s más álombeli eseményről
Kiss Lehel: A fák alatt
Kiss Lehel: Expozíción
Kiss Lehel: Húsvéti dal: Krisztinkáról (KAF-melódiára)
Lucskai Vincze: A holnaposok holnapja
Mahagóni Eszter: Ív az égen
Mahagóni Eszter: Eső
Mahagóni Eszter: Nyárelő
Nagy Katalin Erzsébet: Felhőrév
Tar Károly: Az alkotó
Tar Károly: Időszámítás
Próza
Fekete J. Attila: Döbbenet
Flóra Ágnes: Fegyenctelep
Kacsirek Ottó: Árnyjáték
Fordítóműhely
Ana Blandiana: A szerelemről (De dragoste)
Ana Blandiana: Költõk hajója (Corabia cu poeți)
Ana Blandiana: Ima (Rugă)
Szabójózsef 80
Ódzsa színháza
Hunyadi Mátyás: Mikor az álom pillangó-rebbenése
Szabó József (Ódzsa): Álom-indulattal a költői színházért - Prológus
Tabéry Géza: Hattyúdal
Művészet
Lóska Lajos: Pálya-képek - Beszélgetés Stefanovits Péterrel
Társadalom
Péter I. Zoltán: Százéves a Fekete Sas palota
Szűk Balázs: Az erdélyi cigányság története a XIV. század végétől 1893-ig
Kultúra
Jaskóné Gácsi Mária: Asszonyi sorsok - Csehov Aranyos! és Kosztolányi Erzsébet című elbeszéléseinek összehasonlító elemzése
Lászlóffy Csaba: Hubay Miklós itthon
Kritika
Aniszi Kálmán: Kései vallomások (Gittai István Érzelem[szó]tár c. kötetéről)
Dan Beáta: „Kifordítom,befordítom”... mégis mese a mese
Gittai István: Erdély lidércfényei (Paizs Tibor Erdélyi prikulicsok – Egy honfoglaló garabonciás álomlátása című kötetéről)
Gittai István: (Elbeszélések) – így zárójelben, ahogyan a szerzõ is gondolja (Aniszi Kálmán Zimankó c. elbeszéléskötetéről)
Horváth Gizella: A giccs átmentése (Ujvárossy László: Gyógyító székek. Giccshelyzetrajz a kortárs művészetben)
Képtár
Stefanovits Péter munkái

impresszumszerzői jogok