2008/10
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Szűcs László

Már nem mosolygunk

Olvasom az egyik nagyváradi román nyelvű napilapban, a Jurnal Bihorean október 22-i számában, hogy annó a mai Ady Endre Emlékmúzeumot, az egykori Mülleráj cukrászda nyári kioszkját s az azt körülvevő parkot Ady Endre adta el költőtársának, Octavian Gogának, aki honfiúi kötelességtudatból továbbadta azt a román ortodox egyháznak, az ingatlan mai tulajdonosának. A bődületes marhaságot tartalmazó hírből csupán ez utóbbi momentum bír némi igazságtartalommal, igaz, meglehetősen hosszadalmas lenne elmagyarázni, hogy a nevezett egyház miként is jutott hozzá a megyeháza és a törvényszék között szerénykedő épülethez. Adynak nemhogy semmiféle cukrászda nem volt soha a tulajdonában, még azzal is túloznánk, ha azt mondanánk, hogy a Mülleráj a törzshelye lett volna a költőnek.

*A Várad 2008/10. lapszámát Szörtsey Gábor munkái illusztrálják.


Az újságírói baklövésben az a legszomorúbb, hogy pontosan jelzi, milyen tájékozatlan és felszínes a román média a magyar vonatkozású ügyeket illetően. Ezzel az erővel akár azt is írhatták volna, hogy maga Ady készítette az emlékmúzeum előtt álló mellszobrát. Bár ugyancsak román lapban olvastam pár éve, hogy a váradi Petőfi parkban azért áll a mi Sándorunk szobra, mert a szabadságharc idején itt esett el, s itt is alussza örök álmát. Mindezekhez képest apróság, hogy a költők közötti egykori adásvételről tudósító lap zavaros írásából az hámozható ki, hogy a megyei tanács illetékesei csereingatlanként ajánlanák fel az egykori Müllerájt a Körösvidéki Múzeum székhelyéért, az egykori katolikus püspöki palotáért, ami visszakerült az egyház tulajdonába. Vagy ha ez nem megy, akkor a budapesti Gozsdu Alapítvány javait cserélnék el az amúgy aprócska emlékmúzeummal. Nincs is mit ezen elemezni, ostobaság, sületlenség, híg bulvárlötty.
De mielőtt nevetve félredobnánk a cikket, álljunk meg egy pillanatra. Hiszen ugyanez a nagyváradi román napilap, sőt, ugyanaz az újságíró írt valamikor júliusban először arról, hogy románellenes rendezvények befogadása miatt eljárás indul a Bihar Megyei Könyvtár igazgatója ellen. Az első reakció akkor is az volt, hogy mindez nevetséges. Aztán lassacskán lefagyott az arcunkról a mosoly.


A szerző további írásai


Vers
Dénes László: Elengedlek
Egyed Emese: Posta (Egy Bolyai Farkas-sorra)
Egyed Emese: Gyógyballada
Egyed Emese: (Danse)
Király Farkas: Rajzok az amorfózisról
Müller Dezső: Fohász
Müller Dezső: Maholnap
Varga Melinda: Fényképeket nézve
Varga Melinda: Feltétel
Varga Melinda: Színben, ha volna
Varga Melinda: A kilencedik sör vallomásai
Próza
Balázs Ildikó: Kék határ
Balázs Ildikó: Lélekhangok
Balázs Ildikó: Telihold
Balázs Ildikó: Álomsors
Balázs Ildikó: Virágzó fák
Balázs Ildikó: Párhuzamos harmónia
Balázs Ildikó: Lélekröptetés
Balázs Ildikó: Sorskönyv
Kustán Magyari Attila: Az az éjszaka
Kustán Magyari Attila: Erotika
Kustán Magyari Attila: A paprikás
Sall László: Kivezetés. (Titok).
Veres Bernadett: Rebirth
Művészet
Antik Sándor: In memoriam Szörtsey Gábor
Törzsasztal
Kisajátított terek. Kőrössi P. József hangos interjúja Ágoston Vilmossal
Kultúra
Dr. Borsos Szabolcs PhD: Megjegyzések a filozófiai perszonalizmusról
Társadalom
Fábián Sándor: Tangenciák
Kupán Árpád: Bertsey György. A nagyváradi iparosság megszervezője és vezére
Totka László: Az abortuszról a bioetika szemszögéből
Zsidó Ferenc: Naiv történelem. Múltkisajátítási kísérletek egy háromnemzetiségű régióban
Kritika
Balajthy Ágnes: Olvasónapló. Negyvenes évek, nyolcvanas évek (Závada Pál Idegen testünk és Lackfi János Halottnéző című könyvéről)
Molnár Judit: Barlangrajz apával-anyával (Dragomán György A fehér király című könyvéről)
Szilágyi Aladár: Egy gazdag patikatörténeti traktátus (Dr. Budaházy István Aszklepiosz és Hygieia Nagyváradon című gyógyszerészettörténeti könyvéről)
Képtár
Szörtsey Gábor munkái

impresszumszerzői jogok