2009/03
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Szűcs László

Mire mondunk európait?

Ugyan e sorok még a kampány hevében születnek, s majd csak napokkal a júniusi választás után látnak napvilágot, a mondanivaló szempontjából nincs jelentőségük a most születő eredményeknek. Úgyhogy nem sértek kampányzajt. A kapocs csupán annyi, hogy az utóbbi hetekben oly gyakran emlegetett európaiságnak sok egyéb dolog mellett azért mégiscsak a kultúrához van a legtöbb köze. Hiszen ha valamire vagy valakire azt mondjuk, hogy ez igen, ez európai, nem más az elismerés, mint többnyire a kulturáltság szinonimája. Amikor mindenkori Európához tartozásunkat emlegetjük, akkor sem gazdasági szempontra, netalán politikaira gondolunk. Sőt, éppen a nem kulturális tényezők azok, amelyek mindmáig különbségeket tesznek, elválasztanak, gondoljunk csak a kétsebességű Európáról szóló, egyértelműen a gazdasági-pénzügyi teljesítményekre vonatkozó megnyilatkozásokra.

*Lapszámunkat Tasi József István munkái illusztrálják



A szomorú csak az, hogy a romániai kampányban – a politikai helyzet ismeretében érthetően – senki nem e kulturális kötődésre teszi a hangsúlyt. Miért is tennék, amikor oly gyakran szorul háttérbe a kultúra, mennyire muszájfeladat, szükséges értelmetlenség sok helyi és központi döntéshozó számára. Elég, ha itt Váradon a színház felújításának elhúzódására gondolunk, másutt bizonyos támogatások odaítélésének ellentmondásosságára, illetve arra, hogy a kultúra címkéjével némelykor értéktelen dolgokat próbálnak „piacra dobni”. Ennél is bántóbb, hogy e terület ma még mindig túlságosan átpolitizált, túlszabályozott, és az még nagyobb baj, hogy a nyugat-európai viszonyokhoz képest a kortárs művészek, a jelenkor alkotásainak társadalmi megbecsültsége (az anyagiakról most, válság idusán nem beszélek) igen alacsony, s a tehetségekre való odafigyeléssel sem lehetünk elégedettek. Mindezekre persze nem a politikától, még kevésbé egy választástól kell megoldást várni. S Európa ugyan semmit nem old meg helyettünk, követendő példákat felmutathat. Aztán ezeket vagy követjük, vagy nem.


A szerző további írásai


Vers
Cseh Katalin: Marci
Cseh Katalin: Tücsök
Cseh Katalin: Ketten
Fazakas Attila: Mons Vesuvius
Fazakas Attila: Valentine Visconti fia
Fazakas Attila: Watteau kertjében
Kovács András Ferenc: Újévi vers, csak ennyi
Kovács András Ferenc: Madárszonett
Kovács András Ferenc: Szeptemberi vázlatok
Sulyok Vince: Hetvenhetedik évemig elérve
Tóth Ágnes: Nosztalgia
Tóth Ágnes: Magány
Tóth Ágnes: Bánat
Próza
Bogdán László: A mutánsok (részlet a Polinéziai útvesztő című regényből)
Dan Beáta: Exilium
Ferencz Zsuzsanna: Eszke könyve (regényrészlet)
Fordítóműhely
Traian Ştef: Tükrös palotában (La palat în oglinzi)
Traian Ştef: Rózsaszínruhás Hölgy románca (Romanţa Femeii în Roz)
Traian Ştef: Szédít az Asszony Rózsaszínben (Femeia în Roz i-a vãzut)
Művészet
Szilágyi Aladár: TAJO, a betájolás mestere
Társadalom
Dr. Borsos Szabolcs PhD: Kérdések a kudarckutatás lehetőségeiről
Merényi-Metzger Gábor: „Nagysándor” József keresztelési anyakönyvi bejegyzése
Kultúra
Fábián Sándor: Tangenciák. Lászlóffy Aladár: „Szeretem mások örömét is, mint önmagamét”
Fábián Sándor: Tangenciák. Kányádi Sándor. Belenőtt Arany János kalapjába
Gurzó K. Enikő: Az élő s az anyagtalan metszéspontján. Miklós János létfeltárásai
Sall László: József Attila svédországi fogadtatása, 1944–2005
Kritika
Sall László: Modem-történelemóra
Képtár
TAJO munkáiból

impresszumszerzői jogok