vers
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Kinde Annamária

Tom Vanguard környezetkímélő verse (Vedd magadra, drága)

1.
Lenn a Riviérán feltörtük a házunk.
Nem vittünk el semmit, amit ott találtunk:
Lenézett a Montblank fenséges magányból:
fizet majd a biztosító annak az árából?

Mit nézel, te Montblank idegesen onnan?
Turisták zaklatnak, talán azzal baj van?
Zavarnak az élők, oda a nyugalmam,
árulják a semmit dühös hangzavarban.

Megőrült a nap is sugarait ontja,
arcodon folyik le Montblank jeges tornya,
beárad a gyárba, az ásványi sókkal
dúsított pakurát palackozzák ottan.

2.
Blokklakás padlatán kesereg a költő
ablakáig ér a szemét, rímet sem talál rá.
Körtáncot jár fejében a téboly,
nem engedi kijönni a külvilág nyomása.

Diétás pálinkát tölt a poharába:
Kiöntőben áll a szennyes lelépett babája.
Pizzát rendel telefonba,
óbégat az árva.

Képernyőről magányába beömlik a háború.
Fenyegetően hörren a vízcsap,
a légkondiban is ellenség bújik.
Ablakot nyitni nem mer. Kint is a világ van.

3.
Rendezzünk egy nagy fogadást,
ahol mindenki áll majd
kezében tányérral, szalvétával,
műanyag pezsgőspohárral.
A hulladék ötven évezred multán is tanúsítja,
milyen jól mulattunk akkor este,
amikor felavatták, kinevezték, bemutatták
köszöntötték abból az alkalomból,
hogy felavatták, kinevezték, bemutatták.

4.
Kőolajat mázolunk a bőrünkre,
csillogó eleganciánkkal
növeljük ázsiónkat,
beszéddel szennyezzük a csendet,
hogy feledhessük végre a magányt.

5.
Öltözz fel, aranyom,
bőröd ne vakítson.
Talpalatnyi hely sem jutna gyermekünknek.
Ugye te sem szeretnéd,
ha a homokon kuporogna a hidegben
tákolt mécses kihunyó lángja mellett.

Öltözz fel aranyom,
fuss egyet a parton,
örömhormonok úgy is termelődnek.

Öltözz fel aranyom,
megőrjít vádló
meztelenséged.

Vedd magadra, drága.


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok