próza
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Balázs Ildikó

Feljegyzések a füvészkertből - Félszárnyú élet

Sárga gyümölccsel hajlik
és vadrózsával telten
a tóba a part; […]
Jaj hol veszem én, ha
tél lesz már, a virágot és
a napsugarat?
Friedrich Hölderlin: Az élet felén


Negyven felett az ember lassan kezdi elvarrni a szálakat. Befejezi, amit megkezdett, vagy elhagyja azokat a dolgokat, melyekről kiderült, hogy nem tartoznak hozzá.
Vagy inkább úgy tesz, mintha egy barlangból jönne kifelé, s egyszer csak látja, hogy szűkülnek a járatok. A távolban meglátja a fényt, s oda igyekszik. A fény nem evilági – egy másik dimenzióból világít felé.
Már nem telik sok öröme a barlangászásban: talán elfáradt, talán átélte a halálfélelmet, talán túl sokat kellett másznia, olykor hason kúsznia, s megcsappant erejével soknak érzi hátralevő járnivalóját. A tartalékai is fogytán.
Érzi, hogy ha marad, egyre rosszabb s rosszabb dolgok következnek, s vágyva vágyakozik ki onnan. S nem érti, hogy lehet az, hogy még hátravan az út fele. Az élet fele.
Miért kell boldogtalanul, holtfáradtan meghalni? Miért, hogy a boldogság elhal már az élet során?
Újra fel-fellángol még egyszer és ismét és még egyszer és utoljára – akár a halál előtt is. A szerelmet az ifjúkorhoz társítják, érett korban már szemérem fedi, míg aggastyánkorban egyenesen nevetség tárgya. S mégis él a szenvedély halálig. Nincs boldogság egyéb, csak a szerelem, és az, ami belőle fakad.
Boldog voltam első gyermekem megszületésekor. Most boldog vagyok érett korban, hogy még mindig lehet piciny gyermekem.
Aztán felnő, s vele együtt számos gond jön – melyeket édessé tesz a gondoskodó szeretet. Ha a feladat nem haladja meg erőmet, képességemet.
Fonák az élet: az okoz boldogságot, ami a legnagyobb bajjal, kínnal jár. A szerelem, s a gyermek születése, felnevelése. De nem élhet takarékon az ember. Olykor fel-felcsap a láng.
Majd a boldogság állapotát felváltja a csöndes öröm. Mi az, ami örömet szerez? Fiatalon az értelmesnek tudott munka, később a csöndes szemlélődés.
Arcunk a fény irányában, nincs ismeretlen járat, csak a végső célegyenes.

2009. július 5.


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok