társadalom
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Péter I. Zoltán

A városháza építésének előkészületei

Ebben az évben lesz 110 éve, hogy véglegesen eldőlt: a Szent László térre, az egykori reáliskola – a korábbi római katolikus püspöki lak – helyére építsék a nagyváradi városházát. Hosszas tervezgetések, viták előzték meg ezt a döntést, amely egyben ifj. Rimanóczy Kálmán zseniális tervének a jóváhagyását is jelentette.

Mielőtt a mostani városháza építésének előkészületeiről, a tervezés időszakáról beszámolnánk a korabeli újságcikkek alapján, célszerű felidézni azt is, hogy hol is volt Váradon a városháza.

Várad vezetősége a török fennhatóság után a Kispiac, a későbbi Szent László tér északkeleti részén levő „rozoga” földszintes épületben talált otthonra. „A múlt idők eme maradványának nevével hivatalosan az 1714. esztendőben találkozhatunk – jegyezte fel a korabeli dokumentumok alapján Lakos Lajos városi levéltáros. – Elnevezése ekkor még a Sasjegy alatti csapszék. […] Maga az épület egy alacsony és zsendellyel fedett alkotmány, mely rendeltetésére nézve városháza is lett volna, akkor még három szobából állt. E város magisztrátusa úgy döntött, hogy abból egyet a maga részére mint tanácstermet, egyet pedig mint csapszék megtart, míg a harmadikat mint a város boltját bérbeadja. A mai Kossuth Lajos utcában, közvetlenül a Sas csapszék mellett állott a Deák-káptalan és a város közös tulajdonát képező serház, s e két szerény épületet 1722-ben egybeolvasztották. Majd az 1753. esztendőben tovább terjeszkedik, a Kispiac felőli oldalon a csapszék melletti kis zsendelyes házat veszi meg és csatolja hozzá, s az 1765. évben mindezeket kiépítvén így az akkori viszonyok és fogalmakhoz képest már most egy óriási épülettel és egy fundussal rendelkeztek, mellyel a mai [az 1904-beli – P. I. Z. megjegyzése] Sas alapjait megveti.”

*A Szent László tér keleti frontja az ódon Fekete Sas fogadóval


Az ingatlannak a térre néző oldalára 1807-ben emeletet húznak, de ettől még nem jutottak több helyiséghez a városatyák. Az 1836. évi tűzvésznek a Sas épülete is martalékul esett. Egy évvel később újjáépítik, de már komolyabb alapokra, mert még az 1851. évi árvíz sem tett kárt benne.

Az ódon épület 1861-ben már nem felelt meg a közigazgatásilag is egyesített Nagyvárad igényeinek, és a városháza elköltözött innen a Széchenyi térre, a Királyi Ítélőtábla melletti épületbe. (Ennek a helyére építették 1905-ben a mostani Oltea Doamna iskolát.) Már kezdettől fogva alkalmatlan volt erre a célra ez az épület, ugyanis az 1714-ből való földszinti része eredetileg püspökségi börtön volt, amelyre 1854-ben emeletet húztak. Tulajdonképpen már 1860-ban szóba került a városi tanácsban egy új városháza, amelyet Újvároson szerettek volna felépíteni. Valami okból kifolyólag erre nem kerülhetett sor, emiatt költöztek a következő évben a Széchenyi téri ingatlanba.

Busch Dávid városi főmérnök az 1895. június 11-i beadványában javaslatot tett egy új városháza építésére. Helyszínként a Szent László-templommal szembeni egykori püspöki lakot, a későbbi régi reáliskola helyét jelölte meg. A főmérnök beadványát több szakbizottság, majd 1895. november 11-én a városi tanács is megvitatta, részletes jelentést terjesztve a törvényhatósági bizottság elé. Ez utóbbi testület az 1895. november 14-i ülésén elfogadta az építési programot, és megbízta a városi tanácsot, hogy írjon ki pályázatot a terv elkészítésére. A pályázatok benyújtási határidejét 1896. március 31-re tűzték ki. A pályaműveket elbíráló bizottságban Bulyovszky József polgármester elnöklete alatt olyan neves szakemberek vettek rész, mint Steindl Imre műegyetemi tanár és Ybl Miklós műépítész. A pályázatra összesen 9 pályamű érkezett, ezek azonban a 700.000 koronában megszabott építési költségek túllépése miatt nem feleltek meg a kiírásnak. A pályaműveket elbíráló bizottság négy tervet megvételre ajánlott a közgyűlésnek, egyenként 2000 koronáért. Ezeket ifj. Rimanóczy Kálmán, Hübner Jenő, Jaumann Benedek és Láng Adolf készítette. Mivel az utóbbi csak kikötésekkel volt hajlandó tervét átengedni a városnak, a törvényhatósági bizottság csak az első hármat vásárolta meg.

A városháza építőbizottsága az 1898. június 27-i ülésén azt javasolta, hogy: ifj. Rimanóczy Kálmán a megvásárolt tervek egybevetésével bízassék meg egy új terv készítésével. Az építész el is készítette a tervet, és díjmentesen a város rendelkezésére bocsátotta azt.


A szerző további írásai

1 / 8 arrow

impresszumszerzői jogok