kritika
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Dr. Ruzsicska Mária

Nyisztor Tinka – Pákozdi Judit: Csángó galuska

Mindig tanul az ember! A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület által szervezett könyvbemutatón például azt tudtam meg, hogy a csángó galuska nem a szülőföldemen közismert főtt tésztaféle, hanem növénylevélbe burkolt párolt zöldséggel, hússal, rizzsel készült pompás étel, amelyet kerti fűszerekkel ízesítenek. A csodálatos ízvilágú rangos étek hidegen és melegen egyaránt fogyasztható.
Mindezt sok más finomsággal együtt Nyisztor Tinka és Pákozdi Judit Csángó galuska. Moldvai magyar étkezési hagyományok és receptek című kötetéből ismertem meg, mely a Babér Kiadónál (Budapest, 2009) jelent meg. A szerzők a globalizáció veszélyének küszöbén, a huszonnegyedik órában gyűjtötték össze és adták ki nyomtatásban a csángó magyarok között szájról szájra terjedő étel- és italrecepteket. Ebben a témában első ez a kiadvány, hiszen Moldva ezen sajátos régiójának, nyelvjárási területének étkezési szokásait, főzési technikáit még senki sem gyűjtötte és adta ki nyomtatásban. Megismertetnek olyan szokásokkal és ennivalókkal, amelyek más tájegységeken már feledésbe merültek. „A moldvai magyarok étkezési szokásai olyan archaikumokat őriztek meg máig, amelyek középkori, kora újkori európai szakácskönyvek és más írások tanúságai szerint az európai táplálkozáskultúra, gasztronómia alapvonásaihoz tartoztak korábban. Ilyen a nap két állandó étkezése, az egyik reggel, a másik a napi munka végeztével, azaz a reggeli és az ebéd. Ilyen a savanyított ételek sokasága, a savanyítók sokfélesége… Így ettek valaha a királyi udvaroktól a legszerényebb köznépi háztartásig” – írja a bevezetőben Kisbán Eszter etnográfus, aki dr. Nyisztor Tinkának a budapesti egyetemi évei alatt kedves tanára volt. Itt még ismert – olvasható a receptje – például a kásaétel, mely más vidékeken már feledésbe merült. A leírásokból kiolvasható a régió minden égtáj felé kisugárzó kulturális kapcsolata, amit személyes tapasztalataim is alátámasztanak, hiszen egynémely finomsággal kisgyermekkoromban a Dunántúlon és a Felvidéken is találkoztam nemcsak a hagyományos falusi konyhákban, hanem a középosztály asztalainál is. A receptek tükrözik az önellátásra és a szezonális étkezésre berendezkedett csángó magyarok mindent hasznosító jó és követendő, figyelemreméltó szokásait. Szimpatikus a sok vitamint tartalmazó növényi nyersanyag felhasználása, a tartalmas zöldséglevesek vagy többek között az A-vitaminban gazdag sütőtök fogyasztása! Gazdagon ellátják az étkeket a gyógynövénynek is számító számos kerti fűszerrel. Télire szárítva rakják el ezeket, a gyógynövényekkel együtt. Nagyon tetszett, hogy a zsírt vagy a szalonnát egyes esetekben tökmaggal helyettesítik. Dr. Nyisztor Tinka idézi az egyik receptközlő asszony szavait: „Amikor mi van, abból főzünk, amiből több van, abból többet teszünk, miből kicsibb, abból kicsibbet.” Ezért tehát sokszor csak a megfigyelés segítette a szerzőket az ételek pontos elkészítésének a lejegyzésében.
Dr. Nyisztor Tinka a moldvai Pusztinán született, ma is ott él. Román nyelven érettségizett. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Budapesten végezte, néprajz szakon. Már a szakdolgozata is a moldvai regionális hagyományok megörökítésével foglalkozott: Ebéd és vacsora: A táplálkozáskultúra szerkezete egy moldvai faluban /1920–1995/. Doktori értekezése: Hétköznapok és ünnepnapok: A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája is a fogyó csángó magyarok ősi hagyományainak a megmentésével foglalkozik.
Otthon, a szülőföldjén a moldvai csángó magyarok mindennapjait éli. Tevékenyen részt vesz a régió kulturális életében, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vallási ügyekért felelős tisztségviselője. A magyar mise, a magyar anyanyelv templomi használatának bevezetéséért küzd évek óta.
Pákozdi Judit gasztronómiai újságíró, a Babér kiadó vezetője, aki több évtizede a magyar konyha hagyományainak a megőrzéséért, értékeinek elismertetéséért dolgozott a Vendéglátás munkatársaként, 2006-ig a Magyar Konyha főszerkesztőjeként is. Megjelenteti a Biokosár ökomagazint, nevéhez fűződik az Ezertíz főzőiskola megalapítása. Mostanáig 12 szakácskönyvet írt, hatot fordított, tizennégyet szerkesztett.
Részt vesz gasztronómiai rádióműsorban. Kárpátalja-szerte gyűjtött, sohasem publikált 222 receptet tartalmazó műve, Kárpátaljai kóstoló címmel, kiemelkedő hagyományőrző munka.
Míves alkotás a Csángó galuska címlapja – Tóth B. Lajos munkája – és a számos színes fotó, amelyek a csángó magyarok szőtteseit, viseletét, étkeit és a nyersanyagok feldolgozását, lakóházait, gyönyörű kapuit, falvait, azok utcácskáit, mindennapi életét mutatja be. Az utóbbiakat Pákozdi Judit és Tóth B. Lajos fényképezte.


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok