fordítóműhely
Fordítói műhely
A Várad folyóirat fordítói műhelyébe várja elsősorban azokat az alkotókat, akik idegen nyelvű igényes műveket ültetnek, illetve ültetnének át magyar nyelvre. A cél: túllátni a magyar (lát)határon.
Mircea Cărtărescu
Nyújtsd a kezed, majd az orrod - Dă lăbuţa (vei da şi boticul)
Krí, nyújtsd kis kezed és idefigyelj,
mert ágas-bogas ősz jön el,
s a kocsikra az autópályán
immár vegyesen hull felhő és csillagszivárvány,
áttetsző az ősz, mint nejlon vonalzó
szivárványburokban a tanító
néninket elsőben azon át néztük.
Lehalkítva élünk mi, valóban
egy színes televízióban...
türkizes, lilás és kockás színekben
mosolygunk egymás mellett két arc keretben,
mint Frank Sinatra és Joan Baez
vagy két aranyhörcsög a hold fényében
Krí, életem
gyöngyhajú Krí, szívem.
Fejemből mostanra meglehetősen kiszállt már a hírnév gőze,
s az irodalmi élet távolibb már a Malvin-szigeteknél,
esztétikus tárgyaknak tűnnek csupán az utcán a fürge lányok,
nem ollózom ki a lapokból a recenziókat,
nem „adok” interjúkat:
mosolyra késztet, ami egykori zseniszerepemre emlékeztet.
Emlékszel, mennyire izgatott az anyag szerkezete? mennyire
szerettem Dylan Thomast?
s hogy sírtam a That’s All Right, Mama hallatán?
Termelői mentalitásom mostanság fogyasztóira váltott,
már nem fontos ápolnom rögeszméimet,
fenntartanom a boldogtalanságomat:
szomorú álmodozósdim végleg felszívódott,
amikor rám ragyogtál
szívárványszín neonbetűkkel, akár a jóremény,
Krí, kedves én.
Míg gépkocsik suhannak árván
a sok villódzó autópályán,
hó érkezik, még pelyhező,
és rögtön más színűre nő majd valamennyi utcakő,
minden szélvédő és motorház jól behavazódik,
s míg betakar a finom selyempaplan,
együtt olvassuk majd Truman Capotet
forró bor mellett, jó fahéjillatban,
és a lehalkított valóban,
a színes televízióban
hajszálaid, fürtjeid, hajad összes hulláma
rózsás lesz, violaszín, narancssárga,
mivelhogy a mi tévénkben hibás,
gyöngyhajú Krím, a színbeállítás.
Tudom már, hogy az élet azért van, hogy éljük,
erre tanít tulajdonképpen a nő: hogy nem vagy halhatatlan,
nem vagy azonos az univerzummal, bár magad is egy kis világ.
Azt is tudom: egy költemény sem változtatta meg senkinek az életét.
Nyújtsd kis kezed és az arcocskádat,
amíg az ősz a türkiz fákra
nagy kendőket kötöz,
kettesben csavargunk a faliképen, szatén ég alatt, sárga levelek
között.
Kinde Annamária fordítása