palócföld
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Karaffa Gyula

Egy se gyött erre…

Hajj, de szép hely es a Mennyország! Hejj, de sok ember sose lássa meg aztat! No, magik meglássák, szívembül kívánom!

Eccer mán Szentpéter elunta magát a kapuba, oszt odament a Jézusho, oszt mongya néki:

– Te Jézus, figyejj csak reám egy kicsikét! Engeggy mán le a fődre, hagy pihennyem ki úgy istenesen magamot ez után a fertelmesen sok álldigálás után. Hagy mennyek mán oda le, egy pofa serre, mert kiszáratt a gigám! Na! De apádnak nem kell tudnyi rulla, hallod-e!
– Hát oszt hogy gondolod te aztat, te Szentpéter?
– Hát csak úgy, hogy a Szentpál addig ideáll helyettem. Úgyse tesz az semmit, mijóta itt vagyon véled a mennyeknek országába!
– No, jól van – mondta Jézus, oszt úgy es vót. Kütte a Szentpált, oszt gyött es az.
– He, Pali! Maraggy mán itt helyettem egy kicsit, hallod, míg én lemék a fődre, oszt bédobok egy pofa sert. Mán úgy meguntam itt, hogy vágyok oda.
– Nem maradhatok én itten helyetted, mennybeli pajtásom, mer eccerü tanulatlan vagyok én! Az írást se nem ismérem, oszt ide meg mindenféle tanult személyek es gyünnek, urak, papok, oszt ha valamék rossz pakszussal gyün, oszt béengedem, kikapok a mi Atyánktul, oszt még a Jézust es szarba keverjük.
– Sose féjj te attul, pajtás, én ugyanes régtül fogva itten ácsorgok, de ide még egy úr vagy egy pap bé nem gyütt. Mind elmegyen az, hallod, amarra, a pokolra. Na, maracc vagy sem? Mer én lemék!

Így esett, hogy Szentpéter helyett Szentpál vót egy kicsit a kapus, de hogy maguk es elhiggyék, hát kérgyenek rá majd attul, ki épp akkor került a Mennyországba! Aggyonisten!


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok